50 statisztika a 1930-as vb-t�l a 2002-es ig.

50 megh�kkent� t�ny a foci vb-r�l

labdar�g�-vil�gbajnoks�gok 76 �ves t�rt�net�ben 17 fin�l�t rendeztek, 644 meccset j�tszottak �s ezalatt 1916 g�lt l�thattak a n�z�k. A FIFA Magazine �r�sa nyom�n �sszegy�jt�tt�k a fociv�b�k 100 leg�rdekesebb t�ny�t, rekordj�t, sz�madat�t - k�tr�szes sorozatunk els� 50 pontj�r�l olvashatnak az al�bbiakban.

Egy v�b� h�rom stadionban

1. A vil�gbajnoki tr�fe�t 18 kar�tos aranyb�l k�sz�tett�k az 1974-es vil�gbajnoks�gra, �s a Nemzetk�zi Labdar�g� Sz�vets�g tulajdona. A 36,8 cm magas �s 6,175 kg s�ly� d�jra 17 csapatnak f�r r� a neve, �s 2038-ra fog "betelni". A vb-gy�ztes v�logatott egy m�solatot kap a tr�fe�b�l, amelynek "mind�ssze" a felsz�ne van arannyal futtatva. 2. A kor�bbi kup�t 1970-ben a h�romszoros gy�ztes brazilok v�gleg hazavihett�k, �m a tr�fe�t ellopt�k, �s soha nem is ker�lt meg. Az 1966-os vb el�tt szint�n h�lt hely�t tal�lt�k az aranyt�rgynak, �m akkor egy kiskutya egy bokor m�g�tt r�bukkant az �rt�kes d�jra. 3. Az els�, uruguayi fociv�b�t mind�ssze h�rom stadionban rendezt�k Montevideo v�ros�ban, 1930-ban. A Centenario nev� ar�n�t csak a vb kedv��rt "h�zt�k fel". 4. Tizenk�t v�ros - tizenk�t stadion. Ezt a rendszert alkalmazt�k az 1958-as sv�dorsz�gi mundialon (16 csapat 35 meccset j�tszott) csak�gy, mint az 1990-es futballcs�cson (itt 24 egy�ttes 52 tal�lkoz�n l�pett p�ly�ra). 1982-ben, Spanyolorsz�gban 14 telep�l�s 17 stadionja v�rta a csapatokat, m�g a 2002-es, Jap�nban �s D�l-Kore�ban rendezett v�b�n a k�t rendez� orsz�g 10-10 v�rosa �s ar�n�ja v�rta a v�logatottakat. 5. Huszonh�rom olyan v�ros van a F�ld�n, amely k�t k�l�n v�b�nek is vend�gl�t�ja volt. Az 1974-es �s 2006-os n�metorsz�gi vil�gbajnoks�g helysz�nei k�z�l Berlin, Dortmund, Frankfurt, Gelsenkirchen, Hamburg, Hannover, M�nchen �s Stuttgart is dupl�zik, Mexik�ban �s Franciaorsz�gban n�gy, m�g Olaszorsz�gban h�t ilyen v�ros van. 6. Kore�t �s Jap�nt k�t vend�gl�t�nak tekintve 15 orsz�g rendezett eddig fociv�b�t. Olaszorsz�g (1934/1990), Mexik� (1970/1986) �s Franciaorsz�g (1938/1998) ut�n N�metorsz�g a negyedik orsz�g, amely ism�telten megrendezi az futballesem�nyt. 7. Az 1924-ben �s 28-ban rendezett olimpiai futballtorna inspir�lta a FIFA-t, hogy labdar�g�-vil�gbajnoks�got rendezzen. Az els� h�zigazda, Uruguay mez�n n�gy csillag van: kett� az 1930-as �s 1950-es vb-sikert, a m�sik kett� pedig az 1920-as �vekben el�rt k�t olimpiai bajnoki c�met jelk�pezi. 8. Az els� v�b�n, Uruguayban 13 csapat vett r�szt (nem kellett kvalifik�ci�n r�szt venni�k), 18 meccset j�tszottak, �s 434 ezer n�z� l�tta a tal�lkoz�ikat. A 2006-os esem�nyen 32 v�logatott indul, 200 egy�ttes 847 selejtez�n l�pett p�ly�ra, 64 meccset rendeznek - v�rhat�an - k�zel h�rommilli� helysz�ni n�z� el�tt. 9. Az 1960-as focics�cson volt el�sz�r tv-k�zvet�t�s, �s az�ta mindig n�zetts�gi rekordokat d�nt a n�gy �venk�nt sorra ker�l� sportesem�ny. Az 1998-as �s 2002-es torn�t �sszesen 30 milli�rdan figyelt�k (egy szurkol� persze t�bb meccset is megtekintett), ami t�zszerese a 2004-es ny�ri olimpia n�zetts�g�nek. 10. T�bbf�le lebonyol�t�sban rendezt�k az eddigi mundialokat, �m a legfurcs�bb k�ts�gk�v�l az 1954-es sziszt�ma volt. B�r Sv�jcban a modernek mondhat� "16 csapat n�gy csoportban j�tszik" rendszert alkalmazt�k, mindegyik kvartettb�l k�t csapat ki volt emelve, amelyeknek nem kellett egym�s ellen p�ly�ra l�pni�k, kiv�ve, ha ugyanannyi ponttal �lltak.

D�l-Amerika - Eur�pa 9-8

11. A mai lebonyol�t�si forma 1986 �ta �rv�nyes, annyi k�l�nbs�ggel, hogy m�g 20 �ve 24 csapat versengett az els�s�g�rt (akkor is a legjobb 16 k�z�tt kezd�d�tt az egyenes kies�ses rendszer), m�g 1998 �ta 32 egy�ttes szerepel a v�b�ken. 12. Az 1950-es v�b�n nem volt klasszikus fin�l�: n�gy csoportgy�ztes jutott a legjobb n�gy k�z�, �s ott v�g�l m�gis egy - nem d�nt�nek nevezett - meccs d�nt�tt az aranyr�l, mivel m�r csak Uruguaynak �s Braz�li�nak volt es�lye az els�s�gre: ezen a tal�lkoz�n az uruk 2-1-re nyertek t�bb mint 170 ezer brazil n�z� el�tt. 13. A m�sodik vil�gh�bor� megszak�totta a fociv�b�k n�gy�ves peri�dus�t, 1938 ut�n 1950-ben rendezt�k a k�vetkez�t. A sv�jci Fredy Bickel 12 �v �s 13 nap k�l�nbs�ggel mindk�t fociesem�nyen p�ly�ra l�pett, a rekorderen k�v�l a sv�d Erik Nilsson szint�n tucatnyi �vet hagyott ki. K�s�bb, egy�b okok miatt a belga Wilfried Van Moer �s Alex Czeriatynski is 12 �vet "pihent" k�t vil�gbajnoks�g k�z�tt. 14. A vb-k t�rt�net�ben a vend�gl�t� v�logatott mindig "t�l�lte" a csoportk�rt, �s bejutott a m�sodik fordul�ba. 15. Az 1930-as v�b�n Argent�na �s Uruguay, hi�ba voltak szomsz�dv�rak, k�l�nb�z� focilabd�val �zt�k a sport�gat. Nagy vita volt arr�l, hogy melyiket haszn�lj�k a fin�l�ban, �s v�g�l Jean Langenus, a tal�lkoz� belga j�t�kvezet�je �gy d�nt�tt: az els� f�lid�ben a k�nnyebb argentin, a m�sodikban a nehezebb uruguayi labd�val j�tszanak. 16. Az 1970-es World Cupon hivatalos FIFA labd�kkal j�tszottak a csapatok. A "Telstar" nev� labda 32 fekete-feh�r darabb�l �llt, �s ez�ltal jobban l�that� volt a fekete-feh�r telev�zi�kban. 17. Az 1978-as torn�n megjelent az els� - �s ezid�ig egyetlen - z�ld-feh�r cs�kos vb-mez. A franci�k egy garnit�ra feh�r mezzel �rkeztek Argent�n�ba, �s mivel a magyarok viselet�n is ez a sz�n volt a domin�ns, �gy k�lcs�nk�rt�k a helyi Atletico Kimberley csapat�nak a felszerel�s�t, amely a fent eml�tett, unikumnak sz�m�t� sz�n�ssze�ll�t�sban pomp�zott. 18. A D�l-Amerika - Eur�pa k�l�nversenyben el�bbi vezet 9-8-ra. Ami a latin-amerikaiakat illeti: a 2002-ben is gy�ztes brazilok 5-sz�r emelhett�k m�r magasba az aranytr�fe�t, Argent�na �s Uruguay k�tszer diadalmaskodott, m�g az eur�pai csapatok k�z� a n�metek �s az olaszok 3-3 sikerrel b�szk�lkedhetnek, Anglia �s Franciaorsz�g pedig egyszer-egyszer nyert eddig. 19. Eur�p�nak j� es�lyei vannak a sikerre 2006-ban: az itt rendezett eddigi kilenc torn�n nyolc esetben is az �reg kontinens k�pvisel�je nyert (�tsz�r a h�zigazd�� lett az arany�rem). Az egyetlen "vend�ggy�zelmet" Braz�lia aratta 1958-ban, Sv�dorsz�gban. Eur�pai v�logatott m�g sohasem nyert m�s f�ldr�szen rendezett v�b�n, a selecao ezzel szemben �t arany�rm�t n�gy kontinensen gy�jt�tte be. 20. A leggyakoribb finalista Braz�lia (h�t d�nt�, �t siker) �s N�metorsz�g (7/3). Olaszorsz�g �tsz�r, Argent�na n�gyszer jutott el a v�gs� siker kapuj�ba, ahol k�tszer-k�tszer bukott el.

Braz�lia eddig az �sszes vb-re kijutott

21. 2002 el�tt 70 orsz�g v�logatottja l�pett p�ly�ra a vil�gbajnoks�gokon, t�bb�k az�ta m�r nem is l�tezik, vagy �talakult. Amikor 24-re emelt�k a r�sztvev�k sz�m�t, azonnal �t �jonc kvalifik�lta mag�t, 2006-ban hat deb�t�ns csapat lesz ot N�metorsz�gban. 22. 1934-ben a h�zigazd�nak is selejtez�t kellett v�vnia: It�lia a g�r�g�k kiver�s�vel jutott ki, majd meg is nyerte h�rom vb-tr�fe�j�b�l az els�t. 23. A FIFA Nagy-Britanni�t n�gy futballnemzetk�nt tartja sz�mon, �m az angol, sk�t, walesi, �szak�r kvartettnek eddig csak 1958-ban siker�lt egy id�ben kijutnia. Eleg�nsan n�gy k�l�n csoportban kaptak helyet, ahonnan Anglia �s Sk�cia kiesett, m�g Walest - t�bbek k�z�tt Pel� els� vb-g�lj�val - a brazilok b�cs�ztatt�k a negyedd�nt�ben, �szak-�rorsz�g pedig n�gyet kapott a franci�kt�l (ebb�l k�t tal�latot a legend�s Just Fontaine v�llalt). 24. N�metorsz�gnak 41 sz�zal�k es�lye van a 2006-os vb-gy�zelemre, mert az eddigi 17 mundialon 7-szer a vend�gl�t�k v�logatottja diadalmasodott. Mint p�ld�ul 1974-ben, amikor Nyugat-N�metorsz�gban gy�ztek a n�metek, igaz, az�ta csak k�tszer, 1978-ban (Argent�na) �s 1998-ban (Franciaorsz�g) lett arany�rmes a h�zigazda. 25. A hazai p�lya el�ny�t az is j�l mutatja, hogy mind�ssze h�rom nemzeti csapat nem jutott el a legjobb nyolcig - Spanyolorsz�g (1982), az Egyes�lt �llamok (1994) �s Jap�n (2002). 26. Braz�lia - a mostanit is belesz�m�tva - eddig mind a 18 vb-re kijutott, m�g az olaszok �s a n�metek 16-16, az argentinok pedig 14 alkalommal szerepeltek a focics�cson. 27. A fentebbi "dobog�sok" a - n�hol csak virtu�lis - pontgy�jt�sben is jeleskedtek. Braz�lia 2,23-mal az els�, a n�metek 1,98-cal a m�sodikok, m�g az olaszok 1,91 pontot szereztek �tlagban. 28. Az egyik legegzotikusabb vb-r�sztvev� v�logatott volt Holland-India, amely els� �zsiai orsz�gk�nt szerzett kvalifik�ci�t az 1938-as v�b�n. A franciaorsz�gi torn�n a kis orsz�g v�logatottj�t 6-0-ra elp�holta a magyar csapat. 29. 1950-ben It�lia kikapott Sv�dorsz�gt�l - el�tte soha nem fordult el�, hogy a c�mv�d� veres�get szenvedjen, igaz, ez m�g csak a negyedik focics�cs volt. 30. 1994-ben Nagy-Britannia n�gy futballv�logatottja k�z�l egyik sem jutott ki a v�b�re - erre 1938 �ta nem volt p�lda.

Roger Milla a legid�sebb g�lszerz�

31. Soha nem mutatott olyan pocs�k form�t a c�mv�d�, mint Franciaorsz�g 2002-ben. Nem el�g, hogy a csoportk�rben elv�reztek Zidane-�k, de ez volt az els� alkalom, hogy a torna el�z� arany�rmese egyetlen meccset sem nyert meg. 32. Hab�r Braz�lia mind a 17 vil�gbajnoks�gon r�szt vett �s N�metorsz�g is csak kett�t hagyott ki - 1930, 1950 -, a 2002-es d�nt� volt az els� alkalom, hogy a k�t orsz�g csapata megm�rk�zz�n egym�ssal. 33. A mundialok t�rt�nelm�ben el�sz�r 1970-ben ker�lt be n�gy olyan csapat a el�d�nt�be - Uruguay, Braz�lia, Olaszorsz�g, N�metorsz�g -, amely kor�bban m�r volt arany�rmes. Az�ta erre egyszer ker�lt sor, 1990-ben. 34. Marcelo Trobbiani vb-karriere a legr�videbb: az olasz j�t�kos egy percet t�lt�tt a p�ly�n. 35. A legt�bb v�b�n, sz�mszerint �t�n a mexik�i kapuslegenda, Antonio Carbajal (1950 �s 1966 k�z�tt) �s a n�met Lothar Matth�us (1982 �s 1998 k�z�tt) vett r�szt. A legt�bb id�t az olasz Paolo Maldini t�lt�tte p�ly�n, �sszesen 2220 percet 23 meccs alatt, n�gy v�b�n. Ezzel megel�zi Matth�ust, akinek viszont a 25 vil�gbajnoki m�rk�z�se fel�lm�lhatatlannak bizonyult. 36. Az �szak�r Norman Whiteside a maga 17 �ves �s 41 napos kor�val a v�b�k legifjabbj�nak sz�m�t, 1982-ben Jugoszl�via ellen deb�t�lt. A kameruni focilegenda, Roger Milla 25 �vvel volt id�sebb (42 �ves �s 39 napos) n�la, amikor 1994-ben r�szt vett utols� vb-meccs�n. 37. A kameruni Roger Milla a legid�sebb vb-g�lszerz�k�nt vonult be a futballt�rt�nelembe: 42 �ves �s 39 napos kor�ban, 1994-ben az Oroszorsz�g ellen 6-1-re elvesz�tett meccsen � l�tte a kameruniak sz�p�t� tal�lat�t. Pel� majdnem egy negyed �vsz�zaddal volt fiatalabb (17 �ves �s 239 napos volt) n�la, amikor 1958-ban bel�tte els� vb-g�lj�t Walesnek, 1958-ban. 38. A vil�gbajnoks�gon t�bbsz�r el�fordult, hogy k�t csapatt�rs k�z�tt gener�ci�nyi k�l�nbs�g volt. Az 1994-es Kamerun-Oroszorsz�g �sszecsap�son a 42 �ves Roger Milla egy csapatban j�tszott  az akkor 18 �ves Rigobert Songgal. Nem volt sokkal kisebb a kork�l�nbs�g az olasz Dino Zoff (40 �ves �s 133 napos) �s Guiseppe Bergomi k�z�tt (18 �ves �s 201 napos) sem az 1982-es vb-n. 39. Az egy meccsen l�tt legt�bb g�l az orosz Oleg Szalenko nev�hez f�z�dik, aki a m�r eml�tett 6-1-es, Kamerun elleni �sszecsap�son egymaga �tsz�r volt eredm�nyes. Sz�p a n�gyg�losok list�ja, Kocsis, Fontaine, Eusebio �s Butragueno is v�grehajtotta ezt a brav�rt. 40. Az eddigi d�nt�kben t�bb mint 50 j�t�kosnak siker�lt g�lt r�gni, s k�z�l�k mind�ssze h�rom tudta ezt megism�telni egy m�sik fin�l� alkalm�val: a brazil Vava (1958/1962), majd Pel� (1958/1970), valamint a n�met Paul Breitner (1974/1982).

Den�lson a cser�k cser�je

41. Mind�ssze k�t j�t�kosnak siker�lt az a brav�r, hogy futballistak�nt �s edz�k�nt is a cs�csra �rjen a vil�gbajnoks�gon. Mario Zagallo 1958-ban �s 1962-ben is megnyerte a kup�t a brazilokkal, majd 1970-ben edz�k�nt t�rt vissza, �s csapata �jra elvitte a tr�fe�t. A m�sik Franz Beckenbauer, aki 1974-ben j�t�kosk�nt kapott arany�rmet, majd 1990-ben edz�k�nt �rt a cs�csra. A "Cs�sz�r" a vesztes nyugat-n�met oldalon r�szt vett j�t�kosk�nt az 1966-os v�b�n is, majd 1986-ban edz�k�nt. 42. Oliver Kahn volt az els� futballista, aki kapusk�nt kapta meg a vb legjobbj�nak j�r� d�jat 2002-ben. 43. A legjobb kapusnak j�r� d�jat Lev Jasinr�l nevezt�k el, aki n�gy vil�gbajnoks�gon j�tszott, de egyszer sem siker�lt csapat�val a negyedik helyn�l el�r�bb ker�lnie. Az orosz kedvenc felejthetetlen j�t�kkal rukkolt el� h�rom egym�st k�vet� vil�gbajnoks�gon, 1958 �s 1966 k�z�tt. 1970-ben, 41 �vesen a kispadon �lt. 44. A brazil Den�lson a bajnoks�gok t�rt�net�nek legsikeresebb cserej�t�kosak�nt lett elk�nyvelve, aki tizenegy alkalommal �llt be a kispadr�l 1998-ban �s 2002-ben. Mindk�t vb-n p�ly�ra l�pett a d�nt�ben is. 45. �t testv�rp�r j�tszott egym�s oldal�n a fin�l�kban, de csup�n a nyugatn�met Walter testv�rek (1954) �s az angol Charlton fiv�rek (1966) lettek vil�gbajnokok. Az argentin Evaristo (1930), a holland Kerkhof (1974/1978) �s a nyugatn�met Forster fiv�rek (1982) egy�ttes�kkel elbuktak a d�nt�ben. 46. Pel� az egyetlen futballista, akinek h�rom vb-arany�rme van (1958, 1962, 1970), hab�r 1962-ben a legt�bb meccsen nem j�thatszott s�r�l�se miatt. A brazil Caf� az egyed�li, aki h�rom egym�st k�vet� vb-d�nt�ben is p�ly�ra l�pett (1994-2002). 47. Kev�s olyan j�t�kos van, aki mind az olimpiai labdar�g�torn�t, mind a vil�gbajnoks�got megnyerte. Mind�ssze 10 uruguayi �s n�gy olasz j�t�kosnak siker�lt ezt el�rnie az 1930-as �vekben. Pusk�s�knak is majdnem �sszej�tt. 48. A j�t�kosok sokf�le szempontb�l v�ltoztak az elm�lt 30 �vben. A vil�gbajnoks�gnak otthont ad� N�metorsz�g j�t�kosai p�ld�ul �tlagosan 7 centivel magasabbak (178 cm - 185 cm) �s 7 kilogrammal s�lyosabbak (73 kg - 80 kg), mint 1974-ben. 49. Huszonegy brazil �s olasz j�t�kos mondhatja el mag�r�l, hogy k�tszer is elh�d�totta a vb-tr�fe�t. 50. Alfredo Di Stefano, a vil�g valaha volt egyik legjobb focist�ja soha nem l�pett p�ly�ra vil�gbajnoks�gon. 1962-ben elutazott ugyan Chil�be a spanyol csapattal, de az utols� pillanatban �sszeszedett s�r�l�se miatt nem tudott j�tszani.