50 statisztika a 1930-as vb-től a 2002-es ig.

50 meghökkentő tény a foci vb-ről

labdarúgó-világbajnokságok 76 éves történetében 17 finálét rendeztek, 644 meccset játszottak és ezalatt 1916 gólt láthattak a nézők. A FIFA Magazine írása nyomán összegyűjtöttük a focivébék 100 legérdekesebb tényét, rekordját, számadatát - kétrészes sorozatunk első 50 pontjáról olvashatnak az alábbiakban.

Egy vébé három stadionban

1. A világbajnoki trófeát 18 karátos aranyból készítették az 1974-es világbajnokságra, és a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség tulajdona. A 36,8 cm magas és 6,175 kg súlyú díjra 17 csapatnak fér rá a neve, és 2038-ra fog "betelni". A vb-győztes válogatott egy másolatot kap a trófeából, amelynek "mindössze" a felszíne van arannyal futtatva. 2. A korábbi kupát 1970-ben a háromszoros győztes brazilok végleg hazavihették, ám a trófeát ellopták, és soha nem is került meg. Az 1966-os vb előtt szintén hűlt helyét találták az aranytárgynak, ám akkor egy kiskutya egy bokor mögött rábukkant az értékes díjra. 3. Az első, uruguayi focivébét mindössze három stadionban rendezték Montevideo városában, 1930-ban. A Centenario nevű arénát csak a vb kedvéért "húzták fel". 4. Tizenkét város - tizenkét stadion. Ezt a rendszert alkalmazták az 1958-as svédországi mundialon (16 csapat 35 meccset játszott) csakúgy, mint az 1990-es futballcsúcson (itt 24 együttes 52 találkozón lépett pályára). 1982-ben, Spanyolországban 14 település 17 stadionja várta a csapatokat, míg a 2002-es, Japánban és Dél-Koreában rendezett vébén a két rendező ország 10-10 városa és arénája várta a válogatottakat. 5. Huszonhárom olyan város van a Földön, amely két külön vébének is vendéglátója volt. Az 1974-es és 2006-os németországi világbajnokság helyszínei közül Berlin, Dortmund, Frankfurt, Gelsenkirchen, Hamburg, Hannover, München és Stuttgart is duplázik, Mexikóban és Franciaországban négy, míg Olaszországban hét ilyen város van. 6. Koreát és Japánt két vendéglátónak tekintve 15 ország rendezett eddig focivébét. Olaszország (1934/1990), Mexikó (1970/1986) és Franciaország (1938/1998) után Németország a negyedik ország, amely ismételten megrendezi az futballeseményt. 7. Az 1924-ben és 28-ban rendezett olimpiai futballtorna inspirálta a FIFA-t, hogy labdarúgó-világbajnokságot rendezzen. Az első házigazda, Uruguay mezén négy csillag van: kettő az 1930-as és 1950-es vb-sikert, a másik kettő pedig az 1920-as években elért két olimpiai bajnoki címet jelképezi. 8. Az első vébén, Uruguayban 13 csapat vett részt (nem kellett kvalifikáción részt venniük), 18 meccset játszottak, és 434 ezer néző látta a találkozóikat. A 2006-os eseményen 32 válogatott indul, 200 együttes 847 selejtezőn lépett pályára, 64 meccset rendeznek - várhatóan - közel hárommillió helyszíni néző előtt. 9. Az 1960-as focicsúcson volt először tv-közvetítés, és azóta mindig nézettségi rekordokat dönt a négy évenként sorra kerülő sportesemény. Az 1998-as és 2002-es tornát összesen 30 milliárdan figyelték (egy szurkoló persze több meccset is megtekintett), ami tízszerese a 2004-es nyári olimpia nézettségének. 10. Többféle lebonyolításban rendezték az eddigi mundialokat, ám a legfurcsább kétségkívül az 1954-es szisztéma volt. Bár Svájcban a modernek mondható "16 csapat négy csoportban játszik" rendszert alkalmazták, mindegyik kvartettből két csapat ki volt emelve, amelyeknek nem kellett egymás ellen pályára lépniük, kivéve, ha ugyanannyi ponttal álltak.

Dél-Amerika - Európa 9-8

11. A mai lebonyolítási forma 1986 óta érvényes, annyi különbséggel, hogy míg 20 éve 24 csapat versengett az elsőségért (akkor is a legjobb 16 között kezdődött az egyenes kieséses rendszer), míg 1998 óta 32 együttes szerepel a vébéken. 12. Az 1950-es vébén nem volt klasszikus finálé: négy csoportgyőztes jutott a legjobb négy közé, és ott végül mégis egy - nem döntőnek nevezett - meccs döntött az aranyról, mivel már csak Uruguaynak és Brazíliának volt esélye az elsőségre: ezen a találkozón az uruk 2-1-re nyertek több mint 170 ezer brazil néző előtt. 13. A második világháború megszakította a focivébék négyéves periódusát, 1938 után 1950-ben rendezték a következőt. A svájci Fredy Bickel 12 év és 13 nap különbséggel mindkét focieseményen pályára lépett, a rekorderen kívül a svéd Erik Nilsson szintén tucatnyi évet hagyott ki. Később, egyéb okok miatt a belga Wilfried Van Moer és Alex Czeriatynski is 12 évet "pihent" két világbajnokság között. 14. A vb-k történetében a vendéglátó válogatott mindig "túlélte" a csoportkört, és bejutott a második fordulóba. 15. Az 1930-as vébén Argentína és Uruguay, hiába voltak szomszédvárak, különbözű focilabdával űzték a sportágat. Nagy vita volt arról, hogy melyiket használják a fináléban, és végül Jean Langenus, a találkozó belga játékvezetője úgy döntött: az első félidőben a könnyebb argentin, a másodikban a nehezebb uruguayi labdával játszanak. 16. Az 1970-es World Cupon hivatalos FIFA labdákkal játszottak a csapatok. A "Telstar" nevű labda 32 fekete-fehér darabból állt, és ezáltal jobban látható volt a fekete-fehér televíziókban. 17. Az 1978-as tornán megjelent az első - és ezidáig egyetlen - zöld-fehér csíkos vb-mez. A franciák egy garnitúra fehér mezzel érkeztek Argentínába, és mivel a magyarok viseletén is ez a szín volt a domináns, így kölcsönkérték a helyi Atletico Kimberley csapatának a felszerelését, amely a fent említett, unikumnak számító színösszeállításban pompázott. 18. A Dél-Amerika - Európa különversenyben előbbi vezet 9-8-ra. Ami a latin-amerikaiakat illeti: a 2002-ben is győztes brazilok 5-ször emelhették már magasba az aranytrófeát, Argentína és Uruguay kétszer diadalmaskodott, míg az európai csapatok közü a németek és az olaszok 3-3 sikerrel büszkélkedhetnek, Anglia és Franciaország pedig egyszer-egyszer nyert eddig. 19. Európának jó esélyei vannak a sikerre 2006-ban: az itt rendezett eddigi kilenc tornán nyolc esetben is az öreg kontinens képviselője nyert (ötször a házigazdáé lett az aranyérem). Az egyetlen "vendéggyőzelmet" Brazília aratta 1958-ban, Svédországban. Európai válogatott még sohasem nyert más földrészen rendezett vébén, a selecao ezzel szemben öt aranyérmét négy kontinensen gyűjtötte be. 20. A leggyakoribb finalista Brazília (hét döntő, öt siker) és Németország (7/3). Olaszország ötször, Argentína négyszer jutott el a végső siker kapujába, ahol kétszer-kétszer bukott el.

Brazília eddig az összes vb-re kijutott

21. 2002 előtt 70 ország válogatottja lépett pályára a világbajnokságokon, többük azóta már nem is létezik, vagy átalakult. Amikor 24-re emelték a résztvevők számát, azonnal öt újonc kvalifikálta magát, 2006-ban hat debütáns csapat lesz ot Németországban. 22. 1934-ben a házigazdának is selejtezőt kellett vívnia: Itália a görögök kiverésével jutott ki, majd meg is nyerte három vb-trófeájából az elsőt. 23. A FIFA Nagy-Britanniát négy futballnemzetként tartja számon, ám az angol, skót, walesi, északír kvartettnek eddig csak 1958-ban sikerült egy időben kijutnia. Elegánsan négy külön csoportban kaptak helyet, ahonnan Anglia és Skócia kiesett, míg Walest - többek között Pelé első vb-góljával - a brazilok búcsúztatták a negyeddöntőben, Észak-Írország pedig négyet kapott a franciáktól (ebből két találatot a legendás Just Fontaine vállalt). 24. Németországnak 41 százalék esélye van a 2006-os vb-győzelemre, mert az eddigi 17 mundialon 7-szer a vendéglátók válogatottja diadalmasodott. Mint például 1974-ben, amikor Nyugat-Németországban győztek a németek, igaz, azóta csak kétszer, 1978-ban (Argentína) és 1998-ban (Franciaország) lett aranyérmes a házigazda. 25. A hazai pálya előnyét az is jól mutatja, hogy mindössze három nemzeti csapat nem jutott el a legjobb nyolcig - Spanyolország (1982), az Egyesült Államok (1994) és Japán (2002). 26. Brazília - a mostanit is beleszámítva - eddig mind a 18 vb-re kijutott, míg az olaszok és a németek 16-16, az argentinok pedig 14 alkalommal szerepeltek a focicsúcson. 27. A fentebbi "dobogósok" a - néhol csak virtuális - pontgyűjtésben is jeleskedtek. Brazília 2,23-mal az első, a németek 1,98-cal a másodikok, míg az olaszok 1,91 pontot szereztek átlagban. 28. Az egyik legegzotikusabb vb-résztvevő válogatott volt Holland-India, amely első ázsiai országként szerzett kvalifikációt az 1938-as vébén. A franciaországi tornán a kis ország válogatottját 6-0-ra elpáholta a magyar csapat. 29. 1950-ben Itália kikapott Svédországtól - előtte soha nem fordult elő, hogy a címvédő vereséget szenvedjen, igaz, ez még csak a negyedik focicsúcs volt. 30. 1994-ben Nagy-Britannia négy futballválogatottja közül egyik sem jutott ki a vébére - erre 1938 óta nem volt példa.

Roger Milla a legidősebb gólszerző

31. Soha nem mutatott olyan pocsék formát a címvédő, mint Franciaország 2002-ben. Nem elég, hogy a csoportkörben elvéreztek Zidane-ék, de ez volt az első alkalom, hogy a torna előző aranyérmese egyetlen meccset sem nyert meg. 32. Habár Brazília mind a 17 világbajnokságon részt vett és Németország is csak kettőt hagyott ki - 1930, 1950 -, a 2002-es döntő volt az első alkalom, hogy a két ország csapata megmérkőzzön egymással. 33. A mundialok történelmében először 1970-ben került be négy olyan csapat a elődöntőbe - Uruguay, Brazília, Olaszország, Németország -, amely korábban már volt aranyérmes. Azóta erre egyszer került sor, 1990-ben. 34. Marcelo Trobbiani vb-karriere a legrövidebb: az olasz játékos egy percet töltött a pályán. 35. A legtöbb vébén, számszerint ötön a mexikói kapuslegenda, Antonio Carbajal (1950 és 1966 között) és a német Lothar Matthäus (1982 és 1998 között) vett részt. A legtöbb időt az olasz Paolo Maldini töltötte pályán, összesen 2220 percet 23 meccs alatt, négy vébén. Ezzel megelőzi Matthäust, akinek viszont a 25 világbajnoki mérkőzése felülmúlhatatlannak bizonyult. 36. Az északír Norman Whiteside a maga 17 éves és 41 napos korával a vébék legifjabbjának számít, 1982-ben Jugoszlávia ellen debütált. A kameruni focilegenda, Roger Milla 25 évvel volt idősebb (42 éves és 39 napos) nála, amikor 1994-ben részt vett utolsó vb-meccsén. 37. A kameruni Roger Milla a legidősebb vb-gólszerzőként vonult be a futballtörténelembe: 42 éves és 39 napos korában, 1994-ben az Oroszország ellen 6-1-re elveszített meccsen ő lőtte a kameruniak szépítő találatát. Pelé majdnem egy negyed évszázaddal volt fiatalabb (17 éves és 239 napos volt) nála, amikor 1958-ban belőtte első vb-gólját Walesnek, 1958-ban. 38. A világbajnokságon többször előfordult, hogy két csapattárs között generációnyi különbség volt. Az 1994-es Kamerun-Oroszország összecsapáson a 42 éves Roger Milla egy csapatban játszott  az akkor 18 éves Rigobert Songgal. Nem volt sokkal kisebb a korkülönbség az olasz Dino Zoff (40 éves és 133 napos) és Guiseppe Bergomi között (18 éves és 201 napos) sem az 1982-es vb-n. 39. Az egy meccsen lőtt legtöbb gól az orosz Oleg Szalenko nevéhez fűződik, aki a már említett 6-1-es, Kamerun elleni összecsapáson egymaga ötször volt eredményes. Szép a négygólosok listája, Kocsis, Fontaine, Eusebio és Butragueno is végrehajtotta ezt a bravúrt. 40. Az eddigi döntőkben több mint 50 játékosnak sikerült gólt rúgni, s közülük mindössze három tudta ezt megismételni egy másik finálé alkalmával: a brazil Vava (1958/1962), majd Pelé (1958/1970), valamint a német Paul Breitner (1974/1982).

Denílson a cserék cseréje

41. Mindössze két játékosnak sikerült az a bravúr, hogy futballistaként és edzőként is a csúcsra érjen a világbajnokságon. Mario Zagallo 1958-ban és 1962-ben is megnyerte a kupát a brazilokkal, majd 1970-ben edzőként tért vissza, és csapata újra elvitte a trófeát. A másik Franz Beckenbauer, aki 1974-ben játékosként kapott aranyérmet, majd 1990-ben edzőként ért a csúcsra. A "Császár" a vesztes nyugat-német oldalon részt vett játékosként az 1966-os vébén is, majd 1986-ban edzőként. 42. Oliver Kahn volt az első futballista, aki kapusként kapta meg a vb legjobbjának járó díjat 2002-ben. 43. A legjobb kapusnak járó díjat Lev Jasinról nevezték el, aki négy világbajnokságon játszott, de egyszer sem sikerült csapatával a negyedik helynél előrébb kerülnie. Az orosz kedvenc felejthetetlen játékkal rukkolt elő három egymást követő világbajnokságon, 1958 és 1966 között. 1970-ben, 41 évesen a kispadon ült. 44. A brazil Denílson a bajnokságok történetének legsikeresebb cserejátékosaként lett elkönyvelve, aki tizenegy alkalommal állt be a kispadról 1998-ban és 2002-ben. Mindkét vb-n pályára lépett a döntőben is. 45. Öt testvérpár játszott egymás oldalán a finálékban, de csupán a nyugatnémet Walter testvérek (1954) és az angol Charlton fivérek (1966) lettek világbajnokok. Az argentin Evaristo (1930), a holland Kerkhof (1974/1978) és a nyugatnémet Forster fivérek (1982) együttesükkel elbuktak a döntőben. 46. Pelé az egyetlen futballista, akinek három vb-aranyérme van (1958, 1962, 1970), habár 1962-ben a legtöbb meccsen nem játhatszott sérülése miatt. A brazil Cafú az egyedüli, aki három egymást követő vb-döntőben is pályára lépett (1994-2002). 47. Kevés olyan játékos van, aki mind az olimpiai labdarúgótornát, mind a világbajnokságot megnyerte. Mindössze 10 uruguayi és négy olasz játékosnak sikerült ezt elérnie az 1930-as években. Puskáséknak is majdnem összejött. 48. A játékosok sokféle szempontból változtak az elmúlt 30 évben. A világbajnokságnak otthont adó Németország játékosai például átlagosan 7 centivel magasabbak (178 cm - 185 cm) és 7 kilogrammal súlyosabbak (73 kg - 80 kg), mint 1974-ben. 49. Huszonegy brazil és olasz játékos mondhatja el magáról, hogy kétszer is elhódította a vb-trófeát. 50. Alfredo Di Stefano, a világ valaha volt egyik legjobb focistája soha nem lépett pályára világbajnokságon. 1962-ben elutazott ugyan Chilébe a spanyol csapattal, de az utolsó pillanatban összeszedett sérülése miatt nem tudott játszani.